Feldolgozóipari termelékenység és MI-alkalmazás Közép- és Kelet-Európában – 2026-os adatjelentés
Hét ország, egységes Eurostat-adatkészletek, minden szám visszakereshető a kódja alapján. Üzemvezetőknek, akiknek az igazgatóság elé tehető számok kellenek, és mindenkinek, akinek hivatkoznia kell rájuk.
Nyolc megállapítás a 2025-ös adatokból
Egy feldolgozóipari foglalkoztatottra jutó hozzáadott érték az EU-27 szintjének arányában
2025-ben egy feldolgozóipari foglalkoztatott 23,2 ezer EUR (Bulgária) és 61,0 ezer EUR (Szlovénia) közötti bruttó hozzáadott értéket állított elő. Az EU-27 értéke 89,3 ezer EUR, Németországé 109,8 ezer EUR. Lengyelország 39,5 ezer, Csehország 49,8 ezer EUR-nál tart. Ezek nominális eurók, árszintre nem igazítva, így a fizikai kibocsátásbeli különbség kisebb, mint az arány mutatja. Saját számítás az Eurostat nama_10_a10 és nama_10_a10_e adataiból, 2025.
A lengyel feldolgozóipari óránkénti munkaerőköltség emelkedése, 2023→2025
Szorosan követi Bulgária (+27,5%) és Románia (+25,0%). Ugyanebben a két évben az EU-27 9,0%-kal, Németország 6,7%-kal nőtt. Az Eurostat EUR-ban közli az idősort, így a lengyel növekedés egy része az erősebb zlotyt tükrözi, nem a helyi pénznemben mért magasabb béreket. Eurostat lc_lci_lev, 2023–2025.
Legalább egy MI-technológiát használó román feldolgozóipari vállalkozások (10+ fő), 2025
Bulgária 5,3%-on, Lengyelország 7,7%-on, Magyarország 7,8%-on áll. Mind a négy ország a 17,3%-os EU-27 feldolgozóipari arány felénél is alacsonyabb. Románia 2024-es értéke 1,3% volt. Eurostat isoc_eb_ain2, 2024–2025.
Szlovénia feldolgozóipari MI-használata, a hét ország közül egyedüliként az EU-27 szintje felett
Csehország (16,7%) és Szlovákia (15,8%) megközelíti az EU-27 értékét, miután 2024-ben még 9,6%-on és 8,1%-on álltak. Az ugrás egy része a 2025-ös, bővebb kérdőívből ered, lásd lent. Szlovénia alig mozdult (2024-ben 21,6%), ami arra utal, hogy szintje már a régi alapon is magas volt. Eurostat isoc_eb_ain2, 2024–2025.
A román feldolgozóipari foglalkoztatás csökkenése, 2024→2025
A foglalkoztatás a hét országból hatban csökkent. Kivétel Lengyelország volt, +0,9%-kal (saját számítás). Magyarország 2,0%-ot veszített. Románia feldolgozóipari hozzáadott értéke abban az évben 3,7%-kal szintén csökkent, így a kevesebb dolgozó nem járt több kibocsátással. Eurostat nama_10_a10_e és nama_10_a10, 2024–2025.
Magyarország villamosenergia-ára közepes ipari fogyasztónak, 2025-S2
A sáv évi 2000–19 999 MWh, ÁFA és visszaigényelhető adók nélkül. Szlovákia (0,219 EUR), Lengyelország (0,214 EUR), Románia (0,207 EUR) és Csehország (0,198 EUR) is többet fizet a 0,192 EUR-s EU-27 átlagnál. Németország 0,237 EUR-t fizet. Szlovénia (0,173 EUR) és Bulgária (0,163 EUR) kevesebbet. Eurostat nrg_pc_205, 2025-S2.
A feldolgozóipar részesedése Szlovénia bruttó hozzáadott értékéből, 2025
Csehország (20,8%) is Németország (19,4%) felett van. Szlovákia (18,1%), Magyarország (17,7%) és Lengyelország (16,3%) az EU-27 15,8%-os aránya felett, Románia (13,1%) és Bulgária (12,7%) alatta áll. Abszolút értékben Lengyelország dominál 132,9 milliárd EUR-val, ami Csehország kétszerese és Románia háromszorosa. Eurostat nama_10_a10, 2025.
Románia feldolgozóipari betöltetlenálláshely-aránya, 2025
Lengyelország (0,8%), Szlovákia (0,7%) és Bulgária (0,7%) is az EU-27 1,5%-os aránya alatt van. Csak Szlovénia (2,1%), Csehország (1,9%) és Magyarország (1,8%) van felette. A csehországi (AutoSAP, 2026) és szlovákiai (ZAP, 2026) iparági szervezetek szakemberhiányról beszélnek, ami összefér az alacsony átlagos betöltetlenálláshely-aránnyal. Eurostat jvs_a_rate_r2, 2025.
Az oldal összes mutatója 7 országra, az EU-27-re és Németországra, Eurostat-adatkészletkódokkal és hivatkozásokkal. Excel.
Országok összehasonlítása, 2025
Soronként egy ország, oszloponként egy adatkészlet. A hozzáadott érték és a foglalkoztatás 2025-ös; az MI-használat 2025-ös; a munkaerőköltség 2025-ös, kétéves változással; a villamos energia 2025 második félévére vonatkozik.
| Ország | Hozzáadott érték 2025 (milliárd EUR) | Részesedés a teljes BHÉ-ből | Foglalkoztatás 2025 (ezer fő) | Egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott érték (ezer EUR) | MI-használat, feldolgozóipar, 2025 | Munkaerőköltség 2025 (EUR/óra) | Munkaerőköltség változása 2023→25 | Villamos energia 2025-S2 (EUR/kWh) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Lengyelország | 132,9 | 16,3% | 3362,5 | 39,5 | 7,7% | 17,1 | +29,5% | 0,214 |
| Csehország | 66,0 | 20,8% | 1325,7 | 49,8 | 16,7% | 20,2 | +9,8% | 0,198 |
| Románia | 44,9 | 13,1% | 1399,8 | 32,1 | 3,2% | 12,0 | +25,0% | 0,207 |
| Magyarország | 33,1 | 17,7% | 856,2 | 38,7 | 7,8% | 15,6 | +13,9% | 0,234 |
| Szlovákia | 22,1 | 18,1% | 496,5 | 44,6 | 15,8% | 19,3 | +13,5% | 0,219 |
| Szlovénia | 13,3 | 21,1% | 218,3 | 61,0 | 22,7% | 29,8 | +14,6% | 0,173 |
| Bulgária | 12,8 | 12,7% | 553,2 | 23,2 | 5,3% | 10,2 | +27,5% | 0,163 |
| EU-27 | 2668,8 | 15,8% | 29 901,6 | 89,3 | 17,3% | 35,0 | +9,0% | 0,192 |
| Németország | 797,2 | 19,4% | n. l. | 109,8 | 24,4% | 49,5 | +6,7% | 0,237 |
Források: Eurostat nama_10_a10 (B1G, CP_MEUR), nama_10_a10_e (EMP_DC), isoc_eb_ain2 (E_AI_TANY, 10+ fő), lc_lci_lev (D1_D4_MD5), nrg_pc_205 (MWH2000-19999, ÁFA nélkül). Az egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott érték saját számítás. n. l. = a német feldolgozóipari foglalkoztatást ehhez a kiadáshoz nem kérdeztük le; a németországi egy főre jutó érték a kutatási anyagunk azonos számításából származik.
| Ország | Óránkénti termelékenység, teljes gazdaság, 2025 (vásárlóerő-egység, EU-27 = 100) | Feldolgozóipari betöltetlenálláshely-arány, 2025 | Legalább alapszintű digitális intenzitás, minden ágazat, 2024 | MI-használat, minden ágazat, 2025 |
|---|---|---|---|---|
| Lengyelország | 68,4 | 0,8% | 70,0% | 8,4% |
| Csehország | 79,6 | 1,9% | 71,9% | 17,6% |
| Románia | 75,6 | 0,5% | 69,9% | 5,2% |
| Magyarország | 70,4 | 1,8% | 58,5% | 10,4% |
| Szlovákia | 81,1 | 0,7% | 64,2% | 18,0% |
| Szlovénia | 86,2 | 2,1% | 68,5% | 21,6% |
| Bulgária | 59,0 | 0,7% | 50,9% | 8,6% |
| EU-27 | 100 | 1,5% | 73,7% | 20,0% |
| Németország | 124,2 | 1,7% | 80,5% | 26,0% |
Források: Eurostat tesem160 (NLPR_HW), jvs_a_rate_r2 (NACE C), isoc_e_dii (DII v4, 10+ fő), isoc_eb_ai (E_AI_TANY, 10+ fő).
2025-ben a munkaerőköltség gyorsabban nőtt, mint az egy főre jutó kibocsátás
Tegye egymás mellé az óránkénti munkaerőköltség és az egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott érték egyéves változását. Mind a hét országban a költség nőtt gyorsabban. A legnagyobb a különbség Bulgáriában, Romániában és Lengyelországban, ahol az egy főre jutó hozzáadott érték stagnált.
| Ország | Óránkénti munkaerőköltség a feldolgozóiparban | Egy feldolgozóipari foglalkoztatottra jutó hozzáadott érték |
|---|---|---|
| Lengyelország | +10,3% | +0,4% |
| Csehország | +8,0% | +2,6% |
| Románia | +11,1% | +0,6% |
| Magyarország | +6,8% | +3,4% |
| Szlovákia | +6,6% | +5,6% |
| Szlovénia | +7,2% | +4,2% |
| Bulgária | +13,3% | −0,2% |
| EU-27 | +3,6% | +2,8% |
Saját számítás az Eurostat lc_lci_lev, nama_10_a10 és nama_10_a10_e adataiból. A két mutató eltérő nevezőt használ (óra, illetve fő), és mindkettő tartalmaz árfolyamhatást, ezért az irányt és a különbség nagyságát olvassa ki belőlük, ne pontos fajlagos költséget.
A teljes gazdaság vásárlóerő-paritáson mért óránkénti termelékenysége javult: Romániában 72,6-ról 75,6-ra, Lengyelországban 66,2-ről 68,4-re (EU-27 = 100, Eurostat tesem160). A felzárkózás valós. Csak lassabb, mint a bérköltség növekedése.
A 2025-ös MI-adatokat óvatosan kell olvasni
Az Eurostat E_AI_TANY mutatója a legalább egy MI-technológiát használó, legalább 10 főt foglalkoztató vállalkozásokat számolja. A 2025-ös felvételben az Eurostat kibővítette az MI-re vonatkozó kérdéseket. Az EU-27 feldolgozóipari aránya egy év alatt 10,6%-ról 17,3%-ra nőtt, Csehországé és Szlovákiáé nagyjából megduplázódott. A cseh Ipari és Kereskedelmi Minisztérium főcímben közölte, hogy a cseh cégek megduplázták MI-használatukat. Ennek egy része valódi elterjedés. Egy része a tágabb háló.
- Az országokat ugyanazon az éven belül hasonlítsa össze. A 2025-ös rangsor megbízható, mert minden ország ugyanarra a kérdőívre válaszolt.
- A 2024→2025-ös változást a valós növekedés felső határaként kezelje, ne trendvonalként.
- Gyárakról szólva a feldolgozóipari idősort (isoc_eb_ain2, NACE C) használja, ne az összes ágazatot lefedőt (isoc_eb_ai). Magyarországon a kettő 2,6 százalékponttal tér el (7,8%, illetve 10,4%).
- A mutató cégeket számol, nem alkalmazási eseteket. Az az üzem, amely az irodában szöveggeneráló eszközt használ, ugyanúgy számít, mint az, amelyik gépadatokon futtat modellt.
Mit jelentenek a számok egy üzem számára
A költségelőny ott szűkül, ahol a legnagyobb volt. A lengyel feldolgozóipar óránkénti munkaerőköltsége 2025-ben elérte a 17,1 EUR-t, többet, mint Magyarország 15,6 EUR-ja. Románia (12,0 EUR) és Bulgária (10,2 EUR) továbbra is a legolcsóbb, de ott nőtt a leggyorsabban is. Az az üzem, amely 2022-ben a munkaerőköltséggel nyert szerződéseket, ma más alapról ad árajánlatot.
Az egy főre jutó kibocsátás nem tartotta a lépést. 2025-ben az óránkénti munkaerőköltség Lengyelországban, Romániában és Bulgáriában 10–13%-kal nőtt, míg az egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott érték −0,2% és +0,6% között mozgott. A vevőkre áthárított áremelés egyszer bezárhatja a rés egy részét. Ezután az üzemen belül egyetlen emelő marad: több jó darab ugyanannyi órából.
Az MI alkalmazása Csehországon, Szlovákián és Szlovénián kívül alacsony. Romániában, Bulgáriában, Lengyelországban és Magyarországon tizenkét gyártóból kevesebb mint egy használ bármilyen MI-technológiát. Ez önmagában nem kudarc. A legtöbb termelési MI-módszerhez a gépállapotok, leállási okok és darabszámok tiszta előzményadatai kellenek, és sok üzem ezeket még nem rögzíti automatikusan.
Az adatrögzítés az első lépés. Minden MI-projekt előtt az üzemnek tudnia kell, hogy az egyes szűk keresztmetszeti gépek mikor, mennyi ideig és miért álltak le. Ez indulhat papíralapú naplóval vagy egy sor táblázatával. Amikor a leállási kategóriák stabilak, továbbléphet helyi integrátorhoz, MES-modulhoz vagy dedikált felügyeleti eszközhöz. Az oldal kiadója, a TeepTrak ilyen eszközt értékesít; a lépések sorrendje ugyanaz, bármelyiket választja.
Az energia egy második, mérésre érdemes költségsor. A közepes üzemek Magyarországon, Szlovákiában, Lengyelországban, Romániában és Csehországban 2025 második félévében többet fizettek kWh-nként az EU-27 átlagánál. Az üresjáratban álló gépek fogyasztása ugyanazokkal az adatokkal mérhető, amelyeket a leállásokhoz gyűjt.
Az első lépésekre van közpénz. Több közép-kelet-európai digitalizációs konstrukció elszámolható költségként kezeli a szoftvert, az érzékelőket és a bevezetést; az állapot és a feltételek gyakran változnak, ezeket dátummal követjük a factoryoptimizationai.com/cee/ oldalon.
Módszertan
Minden mutató az Eurostattól származik, és 2026 szeptemberében kérdeztük le a terjesztési API-n keresztül. Minden táblázatban szerepelnek az adatkészletkódok, így minden szám ellenőrizhető az Eurostat Data Browserben.
| Mutató | Adatkészlet és szűrő | Év |
|---|---|---|
| Bruttó hozzáadott érték, feldolgozóipar és összesen | nama_10_a10, B1G, CP_MEUR, NACE C és TOTAL | 2024–2025 |
| Foglalkoztatás, feldolgozóipar | nama_10_a10_e, EMP_DC, THS_PER, NACE C | 2024–2025 |
| Hozzáadott érték feldolgozóipari ágazatonként | nama_10_a64, B1G, CP_MEUR | 2023 |
| Vállalkozások száma | sbs_ovw_act, ENT_NR, NACE C | 2023 |
| MI-használat, minden ágazat / feldolgozóipar | isoc_eb_ai / isoc_eb_ain2, E_AI_TANY, 10+ fő | 2024–2025 |
| Digitális intenzitás | isoc_e_dii, DII v4, legalább alapszint, 10+ fő | 2024 |
| Óránkénti munkaerőköltség | lc_lci_lev, D1_D4_MD5, EUR, NACE C | 2023–2025 |
| Betöltetlenálláshely-arány | jvs_a_rate_r2, NACE C, éves átlag | 2024–2025 |
| Ledolgozott órára jutó termelékenység | tesem160, NLPR_HW, vásárlóerő-egység, EU-27 = 100 | 2024–2025 |
| Ipari villamosenergia-ár | nrg_pc_205, MWH2000-19999, ÁFA és visszaigényelhető adók nélkül | 2025-S2 |
Eurostat Data Browser: ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/[adatkészletkód]/default/table
Az egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott érték a folyó áras feldolgozóipari bruttó hozzáadott érték (nama_10_a10) osztva a feldolgozóipari foglalkoztatottak számával, belföldi koncepció szerint (nama_10_a10_e), ugyanarra az évre. Nominális és EUR-ban mért. Árszintre nincs igazítva, így túlbecsüli az alacsony és magas árszintű országok közötti fizikai termelékenységi különbséget. Árszinthez igazított képhez használja a tesem160-at, amely óránkénti és vásárlóerő-egységben mért, de a teljes gazdaságot fedi le.
A hozzáadott értékből való részesedés a feldolgozóipari bruttó hozzáadott érték osztva a teljes bruttó hozzáadott értékkel. Közel áll a GDP-arányhoz, de nem azonos vele; az általában 1–2 százalékponttal alacsonyabb, mert a GDP a nettó termékadókat is tartalmazza.
- Vállalkozásszámok. Csehország (189 479) és Szlovákia (89 803) sok egyéni vállalkozót feldolgozóipari vállalkozásként tart nyilván. Számuk a gyárak mérőszámaként nem hasonlítható össze a lengyel vagy a magyar adattal. A 10 vagy 50 főnél nagyobb vállalkozások szerinti bontást nem kérdeztük le.
- Árfolyamok. A munkaerőköltséget és a hozzáadott értéket EUR-ban közlik. A devizaárfolyam-mozgások a helyi bérek vagy kibocsátás változása nélkül is módosítják Lengyelország, Csehország, Románia és Magyarország EUR-adatait. Helyi pénznemre nem számítottunk át.
- Törés az MI-felvételben. A 2025-ös MI-kérdések tágabbak a 2024-eseknél; lásd a fenti szakaszt.
- Lefedettségi hiányok. Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország és Románia robotsűrűségét, a regionális feldolgozóipari arányokat és a német feldolgozóipari foglalkoztatást nem kérdeztük le. Becslés helyett kihagytuk őket.
- Kiadó. Közlés: a manufacturingml.com oldalt a TEEPTRAK SAS adja ki, amely termelésfelügyeleti és OEE-szoftvert értékesít. Az adatok az Eurostaté; saját számításainkat ennek megfelelően jelöljük.
Országprofilok
- 2026-os régiós adatjelentés: mind a hét ország összehasonlítva
- Lengyelország országprofil
- Csehország országprofil
- Románia országprofil
- Magyarország országprofil
- Szlovákia országprofil
- Bulgária országprofil
- Szlovénia országprofil
- Közép-kelet-európai feldolgozóipari adatcsomag 2026 (xlsx)
Az oldal összes mutatója 7 országra, az EU-27-re és Németországra, Eurostat-adatkészletkódokkal és hivatkozásokkal. Excel.
Országonként
- Poland: manufacturing productivity, cost and AI adoption in 2026 data
- Czechia: manufacturing productivity, cost and AI adoption in 2026 data
- Romania: manufacturing productivity, cost and AI adoption in 2026 data
- Magyarország: feldolgozóipari termelékenység, költség és MI-alkalmazás a 2026-os adatokban
- Slovakia: manufacturing productivity, cost and AI adoption in 2026 data
- Bulgaria: manufacturing productivity, cost and AI adoption in 2026 data
- Slovenia: manufacturing productivity, cost and AI adoption in 2026 data
Kérdések
- Melyik közép-kelet-európai országban a legtermelékenyebb a feldolgozóipar?
- Szlovéniában, mindkét itt használt mérőszám szerint. Az egy feldolgozóipari foglalkoztatottra jutó hozzáadott érték 2025-ben 61,0 ezer EUR volt, az EU-27 szintjének 68%-a (saját számítás az Eurostat nama_10_a10 és nama_10_a10_e adataiból), a teljes gazdaság óránkénti termelékenysége pedig 86,2 az EU-27 100-as indexéhez képest (Eurostat tesem160, 2025). A legalacsonyabb Bulgária, 23,2 ezer EUR-val és 59,0-val.
- Milyen gyorsan nő a feldolgozóipari munkaerőköltség Közép- és Kelet-Európában?
- 2023 és 2025 között a feldolgozóipari óránkénti munkaerőköltség Lengyelországban 29,5%-kal, Bulgáriában 27,5%-kal, Romániában 25,0%-kal nőtt, szemben az EU-27 9,0%-ával (Eurostat lc_lci_lev). A hét ország közül csak Csehország (+9,8%) volt közel az uniós ütemhez. Az adatok EUR-ban vannak, és árfolyamhatást is tartalmaznak.
- A közép-kelet-európai gyártók közül hányan használnak MI-t?
- 2025-ben a legalább 10 főt foglalkoztató feldolgozóipari vállalkozások közül legalább egy MI-technológiát Szlovéniában 22,7%, Csehországban 16,7%, Szlovákiában 15,8%, Magyarországon 7,8%, Lengyelországban 7,7%, Bulgáriában 5,3%, Romániában 3,2% használt. Az EU-27 aránya 17,3% volt (Eurostat isoc_eb_ain2). A 2025-ös felvétel tágabb kérdéseket tett fel, így az éves növekmények túlbecsülik a valós növekedést.
- Miért sokkal alacsonyabb az egy főre jutó hozzáadott érték a régióban, mint Németországban?
- Részben mert az óránkénti kibocsátás alacsonyabb, részben mert az árak is. A szám nominális EUR, így nem veszi figyelembe a régió alacsonyabb árszintjét. Vásárlóerő-paritáson a különbség kisebb: a teljes gazdaság óránkénti termelékenysége a hét országban 59,0–86,2, Németországban 124,2 (EU-27 = 100, Eurostat tesem160, 2025).
- Letölthetők a jelentés mögötti adatok?
- Igen. A Közép-kelet-európai feldolgozóipari adatcsomag 2026 egy xlsx-fájl, mutatónként egy munkalappal, mind a hét országgal, valamint az EU-27-tel és Németországgal, ahol elérhető, adatkészletkódokkal, forrás-URL-ekkel, az egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott érték számításával és egy megjegyzéslappal a korlátokról.
Források
- Eurostat nama_10_a10 (2024–2025)
- Eurostat nama_10_a10_e (2024–2025)
- Eurostat nama_10_a64 (2023)
- Eurostat sbs_ovw_act (2023)
- Eurostat isoc_eb_ai (2024–2025)
- Eurostat isoc_eb_ain2 (2024–2025)
- Eurostat isoc_e_dii (2024)
- Eurostat lc_lci_lev (2023–2025)
- Eurostat jvs_a_rate_r2 (2024–2025)
- Eurostat tesem160 (2024–2025)
- Eurostat nrg_pc_205 (2025-S2)
- Cseh Ipari és Kereskedelmi Minisztérium (MPO): a cseh cégek megduplázták MI-használatukat (2025/26)
- AutoSAP a Kurzy.cz-n: a cseh autóipar 2025-ben (2026)
- The Slovak Spectator: a ZAP figyelmeztetése a szlovák autóiparról (2026. jan. 13.)
Kiadó: TEEPTRAK SAS, amely termelésfelügyeleti és OEE-szoftvert fejleszt, bukaresti irodával (TEEPTRAK SRL). Az adatok forrását minden oldalon feltüntetjük. A támogatási szabályok változnak: költségtervezés előtt ellenőrizze a hivatalos felhívásdokumentumokat.